IT
USA
DE
FR
ES
HU
IT
EN
USA
DE
ZH
ES
FR
PT
JP
RU
AR
KR
PL
RO
VN
HE
TR
CS
HR
DA
FI
EL
NL
SR
SK
SV
Palagáz - Fracking - Vaca Muerta
Hallottál már a palagázról? Ez metángáz, amely az agyagos kőzetek mikroporozitásában van csapdába esve, és nem hagyományos tározókban található. Ebben az új videóban elmagyarázzuk, mi az, hol található, és hogyan nyerik ki.
A palagáz kifejezést arra a különleges típusú tározóra használják, amely mélyebben található, mint a hagyományos tározók. A vízrétegeken, a mészkő- és homokkőrétegeken túl, 2000 és 4000 méter mélyen találhatók a pala szegmensei, egy olyan üledékes kőzet, amely főként iszapból és agyagos ásványokból áll; ez a kőzet anaerob bomlás során gázlerakódásokat képezhet. A legnagyobb palagázkészlettel rendelkező ország Kína, második az Egyesült Államok. A palagáz nagy léptékű kitermelése a 2000-es években kezdődött, amikor a szénhidrogének ára meredeken emelkedett. Az Egyesült Államok úttörője volt az új, nem hagyományos kutak kitermelési technikáinak; 2000 és 2010 között a termelés 10-ről 140 milliárd köbméterre nőtt, ami az ország energiaigényének mintegy 23%-át tette ki. A 2010–2020-as évtizedben a termelés meghaladta a hazai földgázszükségletet, olyannyira, hogy az Egyesült Államok importőrből metángáz-exportőrré vált.
Hallottál már a palagázról? Ez metángáz, amely az agyagos kőzetek mikroporozitásában van csapdába esve, és nem hagyományos tározókban található. Ebben az új videóban elmagyarázzuk, mi az, hol található, és hogyan nyerik ki.
A palagáz kifejezést arra a különleges típusú tározóra használják, amely mélyebben található, mint a hagyományos tározók. A vízrétegeken, a mészkő- és homokkőrétegeken túl, 2000 és 4000 méter mélyen találhatók a pala szegmensei, egy olyan üledékes kőzet, amely főként iszapból és agyagos ásványokból áll; ez a kőzet anaerob bomlás során gázlerakódásokat képezhet. A legnagyobb palagázkészlettel rendelkező ország Kína, második az Egyesült Államok. A palagáz nagy léptékű kitermelése a 2000-es években kezdődött, amikor a szénhidrogének ára meredeken emelkedett. Az Egyesült Államok úttörője volt az új, nem hagyományos kutak kitermelési technikáinak; 2000 és 2010 között a termelés 10-ről 140 milliárd köbméterre nőtt, ami az ország energiaigényének mintegy 23%-át tette ki. A 2010–2020-as évtizedben a termelés meghaladta a hazai földgázszükségletet, olyannyira, hogy az Egyesült Államok importőrből metángáz-exportőrré vált.
A palagáz kitermelése az évek során heves vitákat váltott ki a világ éghajlatára és a globális felmelegedésre gyakorolt esetleges hatásai miatt. Az alkalmazott technika sajnos a kezdeti szakaszban kis mennyiségű metángázt juttat a környezetbe; emellett a korábban létrehozott mikrorepedések veszélyesen lehetővé tehetik a gáz eljutását a víztározókba. A hidraulikus repesztéshez készült tartályok, ha nem megfelelően készülnek, beszivároghatnak a talajba, és a víztározókba is bejuthatnak, szennyezve azokat a kutakat, amelyekből a háztartások a vizet nyerik.
A repesztéshez használt víz, amelyet vegyi anyagokkal kevernek (a súrlódás és a mikroorganizmusok képződésének csökkentése érdekében), valóban hatalmas mennyiségű! Általában egyetlen kúthoz 9000 és 29 000 köbméter vízre van szükség, amelynek csak 50%-70%-át nyerik vissza, míg a fennmaradó hozzáadott víz a környező talajba szivárog, és fennáll a veszélye, hogy szennyezi a háztartási víztározókat.
A földrengésveszély egy másik aggasztó következménye a hidraulikus repesztésnek, amely során robbanóanyagokat használnak a kompakt kőzetrétegek nyomásának csökkentésére. Az elméletet alátámasztó pontos adatok azonban még nem állnak rendelkezésre.
A repesztéshez használt víz, amelyet vegyi anyagokkal kevernek (a súrlódás és a mikroorganizmusok képződésének csökkentése érdekében), valóban hatalmas mennyiségű! Általában egyetlen kúthoz 9000 és 29 000 köbméter vízre van szükség, amelynek csak 50%-70%-át nyerik vissza, míg a fennmaradó hozzáadott víz a környező talajba szivárog, és fennáll a veszélye, hogy szennyezi a háztartási víztározókat.
A földrengésveszély egy másik aggasztó következménye a hidraulikus repesztésnek, amely során robbanóanyagokat használnak a kompakt kőzetrétegek nyomásának csökkentésére. Az elméletet alátámasztó pontos adatok azonban még nem állnak rendelkezésre.